Szerző: madarasz

Közös ötletelés (Brainstorming)

DEFINÍCIÓ – A csapatok több megoldási javaslatot találnak ki a pontosított feladatkiírásban megfogalmazott problémára, amelyek közül később ki tudják választani a legjobbnak ítélt koncepciót. A klasszikus brainstorming szabályai a következők:

  1. Ne kritizálj! – A brainstorming célja a mennyiség, nem a minőség.
  2. Mondd ki az őrült ötleteidet is! – Az igazán újszerű gondolatok elsőre butaságnak tűnhetnek, mégis ezekből születnek a legkreatívabb megoldások.
  3. Építs a másik ötletére! – Ami ötlet elhangzik, ahhoz tegyél hozzá, hogy szerinted hogyan lehetne még jobb!
  4. Egyszerre csak egy beszéljen! – Fontos, hogy ne alakuljanak ki privát beszélgetések a csapaton belül.
  5. Fókuszálj! – Ne tereld el a beszélgetést! Amit kimondasz, valóban a témához kapcsolódó ötlet legyen!
  6. Dokumentálj! – Minden ötletet írjatok fel egy-egy post-itre, különben elvesznek a fontos gondolatok!

FUNKCIÓ – Minél több ötlet generálása egy intenzív beszélgetés során. Fontos, hogy a jól körülhatárolt feladatra minél több és minél többféle megoldás szülessen, hogy legyen miből kiválasztani a legjobbat!

MIKOR HASZNÁLJUK? – A divergens fázisokban, amikor nagy mennyiségű ötlet generálása a fontos. Egy-egy ötlet kifejtésére ebben a fázisban nem érdemes időt szánni. Minden elhangzó ötletet írjunk fel, de utána ugorjunk tovább egy következő megoldási javaslatra!

IDŐ – Általában kell legalább 30 perc arra, hogy a csapatok ráhangolódjanak a feladatra, és legyen idejük megbeszélni az ötleteket. Vegyük figyelembe, hogy az első néhány ötlet általában egysíkúbb és unalmasabb lesz: a kreativitás csak akkor indul be, ha kifogyunk az evidens válaszokból. Éppen ezért érdemes megszabni, hogy legalább 20-30 ötletig el kell jutni. Fél óra után azonban gyakran elfáradnak a csapatok, ezért ha tovább akarjuk folytatni, mindenképpen tartsunk szünetet, vagy adjunk segítséget valamilyen inspiráló játékkal, feladattal!

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. Ismertetjük a közös ötletelés 6 szabályát (Ezeket akkor is elevenítsük fel, ha korábban már használtuk a technikát.)
  2. Az egyik csapattag felolvassa a pontosított feladatkiírást.
  3. Akinek van ötlete, az felírja egy post-itre, elmondja hangosan, és felteszi egy nagy lapra.
  4. A többiek ebből inspirálódva újabb ötleteket mondanak és írnak fel.
  5. Ha kifogytak az asszociációkból, új irányokat vetnek fel.
  6. Addig folytatják az ötletek szaporítását, amíg ki nem fogynak az időből.

TIPP – Az ötletelés során érdemes kiadni különböző feladatokat az egyes csapattagoknak, hogy a csapat biztosan minden szabályt betartson:

  • Időfelelős – nézi, hogy mennyi idő van még hátra, és ha kell, emlékezteti erre a többieket.
  • Fókuszfelelős – szól, ha a csapattagok más témáról kezdenek beszélni, vagy ha túlságosan belemelegednének egy-egy ötlet kifejtésébe.
  • Jegyzetfelelős – figyel rá, hogy minden ötlet fel legyen írva egy post-itre, és felkerüljön a nagy lapra.

KELLÉK – Nagy lap, post-it, filctollak.

Letölthető dokumentumok

példa 1
példa 2

Pontosított feladatkiírás

DEFINÍCIÓ – A csapatok által a kutatás alapján kitűzött, röviden megfogalmazott konkrét cél, amelyben leírják, hogy kinek, hova és miért fognak tervezni. Ez a mondat még nem tartalmazza az ötletet, csak a fő szempontokat, de már konkrétabb, mint az eredeti célkitűzés, hogy megfelelően szűkítse a feladatot.

FUNKCIÓ – A csapatmunka során a konfliktusok nagy részét az okozza, hogy a csapattagok nem ugyanazt tartják célnak, vagy nem értenek egyet abban, hogy mi a feladat. Ebben nagy segítség lehet, ha ezt egy mondatban le kell írniuk, és az ötletelés során ezt a célkitűzést tartják majd szem előtt. Érdemes a mondatot kérdés formájában megfogalmazni, hogy az ötletelés a válasz megtalálására irányulhasson.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Az értelmezési fázis után, közvetlenül a brainstorming előtt mindenképpen érdemes használni. Ekkor a csapatok eldönthetik, hogy pontosan kinek terveznek, és mit akarnak elérni az ötlet megvalósításával.

IDŐ – Itt érdemes gyors döntéseket hozni és röviden, de pontosan fogalmazni, tehát 5-10 perc elegendő a megírásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok kiválasztják a célcsoportot (vagy a perszónát), a helyszínt (ha releváns) és a problémát, amit meg akarnak oldani, vagy a célt, amit el akarnak érni.
  2. A kérdésséma alapján megfogalmazzák a mondatokat, és felírják őket egy lapra.
  3. Minden csapat felolvassa a mondatát.

TIPP – A megfogalmazásban lehetőség szerint használjunk igéket! Ne új széket kelljen tervezni az osztályterembe, hanem lehetőséget arra, hogy le tudjunk ülni. Ez a megfogalmazás kevésbé köti meg a gondolkodást, nem zár ki lehetőségeket. Az első esetben lehet, hogy nem merülne fel a babzsák, mint ötlet, hiszen az nem szék, pedig lehetőséget ad a leülésre, és lehet, hogy ez oldja meg igazából a problémát.

  • Ha ezután még mindig túl tág a kérdés, akkor biztassuk a csapatokat alkérdések megfogalmazására!

KELLÉK – Papír, ceruza, filctoll.

Eredeti feladatkiírásMegállapítások a feltárási szakaszban gyűjtött információk alapjánPontosított feladatkiírás
Hogyan segíthetnénk az iskolába újonnan érkezőket a tájékozódásban?A probléma leginkább az iskolakezdőket érinti. Az elsős tanulók még nem is tudnak olvasni, ezért főleg a vizuális jelek alapján tájékozódnak.Hogyan segíthetnénk az iskolakezdő tanulókat abban, hogy minél hamarabb megismerjék az épületet, és könnyen tájékozódjanak akkor is, ha még nem tudnak olvasni?

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Víziómontázs

DEFINÍCIÓ – A vízió olyan jövőkép, amely egy ideális helyzetet mutat be. A tervezés során jó inspirációs forrás lehet, de segíthet az igények, vágyak feltárásában is. A vízióalkotás során a csapatok közösen egy nagy képet készítenek rajzok és magazinokból kivágott képek segítségével, amelyről leolvashatók a fő szempontjaik.

FUNKCIÓ – Segít abban, hogy a csapattagok közös célt tűzzenek ki, és megbeszéljék a legfontosabb kérdéseket a témával kapcsolatban. A vízióban sok ötlet megjelenhet párhuzamosan, hiszen mindenki hozzáteheti saját gondolatait.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Az ötletelés előtt vagy után, olyan projektek esetében, ahol fontos a közös jövőkép, vagy érdemes távoli célokban is gondolkodni. (például: Milyen lesz a jövő iskolája? Hogyan képzeled el az iskolai menzát 20 év múlva? Milyen lenne a tökéletes osztálykirándulás? Milyen házakban fogunk élni 50 év múlva?)

IDŐ – 25-45 perc a víziók elkészítésére

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. Határozzuk meg, hogy pontosan miről és milyen időtávlatban kell jövőképet készíteni.
  2. Minden csapat kap régi magazinokat vagy a témával kapcsolatos nyomtatott képeket.
  3. A csapattagok kivágják azokat a képeket vagy képrészleteket, amelyek szerintük beleillenek a jövőképbe.
  4. A kivágott képekből és szavakból elkezdenek összeállítani egy montázst, közösen alakítva a nagy kép struktúráját.
  5. Amikor megegyeztek az elrendezésben, felragasztják a képeket, és ha szükséges, kiegészítik a kompozíciót saját rajzaikkal.
  6. Minden csapat prezentálja az alkotását.

TIPP – Év közben érdemes közösen gyűjteni a reklámújságokat, magazinokat, hogy az ilyen feladatoknál sokféle kép álljon a rendelkezésünkre.

KELLÉK – Csapatonként 4-6 magazin, nyomtatott képek, rajzeszközök, nagy lap, stiftes ragasztó.

Empátiatérkép

DEFINÍCIÓ – A perszónához készíthető térkép, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy adott helyzetben a perszóna mit lát, mit hall, mit gondol és mit érez, valamint, hogy milyen igényei és problémái merülnek fel.

FUNKCIÓ – Mint az elnevezés is mutatja, abban segít, hogy valaki más helyzetébe bele tudjunk helyezkedni, és az ő nézőpontjából tudjuk végiggondolni egy szituáció minden tényezőjét.

MIKOR HASZNÁLJUK – Különösen jól jöhet ez a módszer, ha olyan csoportot vizsgálunk a projektünk során, amelyről nincsen saját tapasztalatunk, és nem is tudunk könnyen ilyenre tapasztalatra szert tenni. (például milyen érzés lehet mozgássérültnek, vaknak, madárnak, honfoglaláskori magyarnak vagy kínainak lenni?)

IDŐ – Perszónánként 15-20 percet érdemes adni a kidolgozásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok kiválasztanak egy perszónát, akinek a helyébe akarják képzelni magunkat.
  2. Kiválasztják a vizsgálandó szituációt (például első nap az iskolában).
  3. Kitöltik az empátia térképet, az észlelési tapasztalatokkal kezdve (mit lát? mit hall?).
  4. Folytatják a térkép kitöltését a gondolatok és érzések felírásával.
  5. A végén megfogalmazzák a perszóna problémáit és igényeit.

TIPP – A feladatot megkönnyíti, ha a csapatok először eljátsszák a perszónát a kiválasztott helyzetben, és csak utána kell kitölteni a térképet, a fiktív karakter szempontjából leírva az eljátszott szituációt.

KELLÉK – Empátiatérkép lapok, ceruza, filctoll.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Perszóna

DEFINÍCIÓ – Kitalált, fiktív karakterek, akik azokat a csoportokat szimbolizálják, amelyek számára tervezünk. A perszónákat egy-egy adatlap mutatja be, amelyen nevük, koruk, lakóhelyük mellett szokásaikat, igényeiket és tulajdonságaikat is megjelenítjük.

FUNKCIÓ – Amikor másoknak tervezünk, fontos, hogy megértsük az igényeiket. Könnyebben bele tudjuk képzelni magunkat egy-egy konkrét szerepbe, ha azt előre kidolgozzuk, nevesítjük és vizualizáljuk.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Amikor a diákok nem saját maguknak terveznek. A kutatás során összegyűjtött információk segíthetik egy vagy több perszóna kidolgozását is.

IDŐ – perszónánként 15-20 percet érdemes adni a kidolgozásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok meghatározzák, hogy mely célcsoportokból szeretnének egy-egy perszónát kidolgozni (vagy előre megadjuk nekik).
  2. Perszónánként egy-egy adatlapot töltenek ki – megadják az adatait, főbb személyiségjegyeit, leírják hétköznapi és hétvégi szokásait, valamint kitalálják, milyen céljai vannak.
  3. Leírják a témához való viszonyát. (Például, ha játékot kell tervezni, akkor a játékhoz való viszonyát; szeret-e, szokott-e játszani, és ha igen, milyen típusú játékokkal, mik a kedvencei).
  4. Elkészítik a perszóna vizuális ábrázolását, és írnak egy jellemző idézetet, amely lehet a karakter mottója, vagy egy, a témához való hozzáállására utaló mondat, úgy megfogalmazva, mintha ő maga mondaná.
  5. Bemutatják a kitalált perszónákat.

TIPP – Ha a téma megkívánja, az adatlapon szereplő kategóriákat lehet módosítani, kiegészíteni.

  • Erősíti az empátiát, ha úgy kell a csapatoknak prezentálniuk az elkészült perszónákat, hogy valaki egyes szám első személyben mutatkozik be a nevében, vagy a csapat eljátszik egy rá jellemző szituációt.

KELLÉK – Nyomtatott adatlapok, filctoll, ceruza.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Gyűjtés

DEFINÍCIÓ – A saját élményeken keresztül megszerzett információk, és a már elérhető tudásanyag feltárása jól kiegészítik egymást a kutatás során. Utóbbi forrásai lehetnek könyvek, előadások vagy az internet. Ezeket átnézve, kijegyzetelve és megtanulva megszerezhető a tervezéshez szükséges strukturált tudásanyag.

FUNKCIÓ – A szükséges tudás és a konkrét ismeretek megszerzése a témáról. Motiváló lehet, ha a diákok maguk választhatnak a források közül. A megértést biztosíthatjuk úgy, hogy az átnézett anyagok alapján plakát, gondolattérkép vagy prezentáció formájában kell a csapatnak bemutatni a megtalált összefüggéseket.

MIKOR HASZNÁLJUK? – A másodlagos kutatás végigkísérheti a teljes tervezési folyamatot – megalapozza azt és később, ha bármilyen kérdés felmerül, utána tudunk nézni a rendelkezésre álló forrásokban, ahol további információt és inspirációt is találhatunk.

IDŐ – A tananyag méretétől függően több órát is igénybe vehet.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

  1. A csapatok meghatározzák, hogy milyen tudásra van szükségük a tervezéshez, és milyen kérdésekre keresik a választ.
  2. Gyűjtenek lehetséges forrásokat, kulcsszavakat, amelyekre érdemes rákeresni.
  3. Felosztják maguk között az átnézendő anyagokat, és azokat egyénileg tanulmányozzák, jegyzeteket készítve azokról a dolgokról, amelyek a tervezést segíthetik.
  4. Jegyzeteik alapján megosztják egymással a megszerzett tudást.
  5. Közösen ábrázolják az információkat gondolattérképen, plakáton vagy prezentációban.

TIPP – Érdemes nem csak a témához szorosan kapcsolódó irodalmat feltárni – sokszor a társterületekről szerezhetjük a legjobb inspirációt. Nézzünk utána, hogy a témánkat más tervezők, kutatók, művészek, írók vagy zenészek hogyan közelítették meg korábban.

KELLÉK – Könyvek, folyóiratok a témában, számítógép, internet

Terepszemle (Szafari)

DEFINÍCIÓ – A feltárás szakaszban alkalmazott, helyszíni megfigyeléseken alapuló módszer. A megfigyelő kívülről szemlél egy eseményt vagy egy helyszínt, az akkor és ott megforduló emberek viselkedését, a körülményeket. Ezekről rajzokat, fotókat és jegyzeteket készít.

FUNKCIÓ – Bizonyos esetekben úgy juthatunk releváns információhoz, ha megfigyeljük a környezetünket. Ez segíthet újabb problémák feltárásában és megértésében. Érdemes a témához kapcsolódó helyszíneket választani, ahol a csapattagok hosszabb időt tölthetnek el megfigyeléssel anélkül, hogy befolyásolnák a környezetüket.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Ha konkrét helyszínre tervezünk, akkor ez a módszer nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a tér adottságait, működését. Ha a témánk valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, akkor jó, ha megfigyeljük az embereket az adott cselekvés közben, és dokumentáljuk a felfedezett szokásokat. Ezekből később fontos következtetéseket vonhatunk le, főleg az interjúk vagy a kérdőívek eredményeivel összevetve.

IDŐ – Helyszíntől és témától függően 15-30 perc kellhet a megfigyelésekhez, de szánjunk időt a helyszín és a nézőpontok kiválasztására, a megfigyelési szempontok egyeztetésére, és végül a megfigyelések megvitatására és dokumentálására is.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok ötletelnek a terepszemle lehetséges helyszíneiről, majd kiválasztják a legmegfelelőbb nézőpontot.
  2. A csapattagok összeírják a szempontokat, hogy mit akarnak megfigyelni.
  3. A csapattagok elfoglalják a helyüket, megfigyeléseikről jegyzeteket, rajzokat és fotókat készítenek.
  4. A csapattagok megosztják egymással a megfigyeléseiket, kiemelik ezek közül a legfontosabbakat.

TIPP – A fotódokumentáció segíthet a megfigyelések felidézésében, megosztásában, fontos azonban, hogy az elkészült fotókat bizalmasan kezeljük!

KELLÉK – Papír, ceruza, fényképezésre alkalmas eszköz.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Kérdőív

DEFINÍCIÓ – Előre megírt, strukturált kérdéssor, amelynek célja, hogy nagyobb mennyiségű adatot gyűjtsünk össze. A kérdőív kitöltése általában írásban (papíron vagy digitálisan) történik.

FUNKCIÓ – A kérdőív jó módszer arra, hogy rövid idő alatt sok választ gyűjtsünk össze különböző emberektől. A nyitott kérdésekre inspiráló válaszokat kaphatunk, a zárt (feleletválasztós, skálázós) kérdések segíthetnek feltételezéseink igazolásában és alátámasztásában.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Amikor szükségünk van arra, hogy sok embertől kapjunk információt.

IDŐ – A kérdések összeállítása és a kérdőív kiértékelése is 30-45 perc.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok kérdéseket fogalmaznak meg a témával kapcsolatban.
  2. A kérdéseket sorrendbe téve közösen összeállítják a kérdőívet.
  3. A kérdőívet digitális formában vagy sokszorosítva papíron minél több emberhez eljuttatják.
  4. A kitöltött kérdőíveket összegyűjtik és közösen átnézik.
  5. Elkészítik a statisztikákat; az eredményeket ábrákkal és diagramokkal jelenítik meg. A nyitott kérdésekre kapott legérdekesebb válaszokat kiemelik.

TIPP – A kérdőívet érdemes először egy emberen tesztelni, aki visszajelzést tud adni arról, hogy érthetőek-e a kérdések. A nem megfelelően feltett kérdések torzíthatják az eredményeket.

KELLÉK – Papír, ceruza, fénymásoló vagy digitális kérdőív-készítő felület.

Letölthető dokumentumok

kitöltött példa

„5 Miért”

DEFINÍCIÓ – Az „5 Miért” olyan interjútechnika, amely segít a valós okok és motivációk feltárásában. Az interjút készítő személy feltesz egy kérdést, majd a kapott válaszra visszakérdez: Miért? Ezt többször megismétli, amíg el nem jut a gyökérokokhoz. Ez általában öt kérdés után következik be.

FUNKCIÓ – A problémamegoldó gondolkodás egyik legfontosabb eleme, hogy nem a tüneteket kezeljük, hanem a valós problémát. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy mélyebben megértsük azt, és feltárjuk a kiváltó okokat. Az öt kérdés után olyan válaszhoz juthatunk, amely alkalmasint még az interjúalany számára sem tudatosult.

MIKOR HASZNÁLJUK – Az „5 Miért” technika lehet önálló játék, de bármelyik interjú során is használhatjuk, amikor úgy érezzük, hogy felületes választ kaptunk a feltett kérdésekre. Ez főleg olyan esetben fontos, amikor valakinek a belső motivációját szeretnénk megérteni.

IDŐ – 5-10 perc.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A diákok párokat alkotnak. Az egyikük feltesz egy, a témához szorosan kapcsolódó kérdést.
  2. A párja válaszol 1-2 mondatban.
  3. A kérdező a válaszból kiindulva megfogalmaz egy „miért”-tel kezdődő kérdést. Ezt összesen 5-ször megismétli, mindig a kapott válaszra kérdezve vissza. A válaszokat papírra jegyzeteli.
  4. A párok cserélnek.

TIPP – A feladat egyszerűnek tűnik, mégis gyakorlást igényel. Érdemes előkészíteni egy ráhangoló játékkal, ahol a párok egyszerű kérdésekkel kezdenek. (például: Mi a kedvenc tantárgyad? Miért?…..)

KELLÉK – Papír, ceruza

Letölthető dokumentumok

kitöltött példa

.

Interjú

DEFINÍCIÓ – Az információszerzés közvetlen, verbális formája, ahol a diákok a témában érintett személyeket (például diáktársaikat, tanáraikat, iskolai dolgozókat, szüleiket, nagyszüleiket, járókelőket) személyesen megkérdezve juthatnak információhoz. Az interjú előre megírt kérdéssor alapján történik; ez adja a beszélgetés alapját.

FUNKCIÓ – A feltárás során fontos, hogy ne csak saját feltételezéseinkből induljunk ki, hanem minél több ember észrevételeit, szempontjait, személyes élményeit ismerjük meg a témával kapcsolatban. Az interjú során olyan embereket kérdezünk meg, akik valamilyen szempontból érintettek – készítői, használói, nézői vagy résztvevői lesznek a tervezett tárgynak, installációnak vagy programnak, vagy szakértői a vizsgált témának. Az így összegyűjtött történetekből fontos információkat és inspirációt szerezhetünk.

MIKOR HASZNÁLJUK? – A feltárás fázisában ez a módszer szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a témánkat. Az interjú történhet órán, ahol a diákok párokat alkotva egymásnak tesznek fel kérdéseket, vagy házi feladatként minden csapattag interjút készíthet két-három emberrel.

IDŐ – Készülhetnek 5-10 perces villáminterjúk, ahol 3-5 kérdést teszünk fel. Idősebb korosztály esetén az interjú lehet részletesebb; ebben az esetben több időt kell rászánni a feladatra. Ilyenkor egy-egy interjú 20-40 percet is igénybe vehet.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

  1. A csapat közösen megfogalmazza a legfontosabb interjúkérdéseket, amelyeket mindenki egyénileg felír egy-egy lapra.
  2. A csapattagok válaszokat gyűjtenek a kérdésekre a kiválasztott interjúalanyoktól, és le is jegyzetelik azokat.
  3. A csapattagok összegyűlnek és összevetik a kapott válaszokat.
  4. A csapat közösen kiválasztja a legfontosabb mondatokat. A feladat során a leggyakoribb és a legmeglepőbb válaszokat érdemes kiemelni.

TIPP – Biztassuk a diákokat nyitott kérdések megfogalmazására, és a személyes történetek összegyűjtésére, mert ezek lesznek a legjobb inspirációforrások a tervezés során!

  • Hosszabb interjúk esetén hasznos lehet, ha a beszélgetést hangrögzítővel felvesszük, így ezek később visszahallgathatók lesznek. Ilyen esetben kérni kell az interjúalanyok beleegyezését az interjú elején.

KELLÉK – Papír, ceruza.

Letölthető dokumentumok

séma

kitöltött példa

Posts navigation

1 2 3 4 5 … 8 9 10
Scroll to top