A pedagógiai koncepcióból következik, hogy a HEAD program a designgondolkodást olyan általános pedagógiai módszertanként kezeli, amely képes a vizuális művészet eszköztárát és a kooperációt a tantárgyi integráció érdekében is felhasználni. Ennek segítségével képes az oktatás tartalmi szabályozásában megjelenő kompetenciafejlesztés és tudásépítés legfontosabb elveinek támogatására, továbbá a központi tantervi szabályozás általános fejlesztési feladatainak teljesítésére. Aktív tanulást támogató szemléletként értelmezve ugyanakkor közvetlen segítséget jelenthet a tanórai fejlesztési követelmények teljesítéséhez is. A program működőképes iskolai megvalósítása érdekében először – természetesen az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten – meg kell határozni a program egészének, vagy bizonyos elemeinek helyét, amelyet az iskola pedagógiai programjában formálisan is meg lehet jeleníteni. Ha a tantárgyi integrációs célok valós kihasználása a cél, akkor bizonyosan szükséges a tantestületen belüli együttműködés, amely tanulásszervezési[PA1] kérdéseket is érinthet. Ahhoz azonban, hogy a módszertan a tantárgyi fejlesztési célok szolgálatába állhasson, a pedagógus legfontosabb feladata a tervezés, azaz a konkrét foglalkozások vezérfonalának kijelölése.
A HEAD program megvalósításának feltétele tehát, hogy a céloknak megfelelően az iskola kijelölje a program alkalmazásának helyét, illetve hogy a módszert alkalmazó pedagógusok a céloknak és szükségleteknek megfelelően megtervezzék a foglalkozás tartalmi kereteit.
A HEAD program számára kidolgozott foglalkozás-tervezési segédlet célirányosan vezeti a pedagógust a program koncepcióját támogató tervezés megvalósításában. A designgondolkodás módszertan lényegi tulajdonsága, hogy a feladatmegoldás csoportos együttműködésben zajlik. A tervezési segédlet is felhívja a figyelmet arra, hogy a csoportmunka megalapozását és a csoport csapattá alakulását tudatosan kell segíteni. A tervezést segítő táblázat támogatja továbbá a problémamegoldás folyamatában a designgondolkodás lépéseinek következetes betartását.
A foglalkozástervezés legfontosabb alapelvei:
- Tantárgyi tartalmak és a tantárgyak közötti esetleges kapcsolódási lehetőségek körültekintő kijelölése szükséges az eredményes tervezés érdekében.
- Integrált tartalmak feldolgozása esetében szükséges a pedagógusok közötti együttműködés a tervezés során is.
- A megoldási folyamat vizuális támogatása érdekében érdemes a vizuális kultúra tantárgy, így a vizuális kultúra tanár bevonása a tervezésbe és megvalósításba.
- A csoportos együttműködés erősítése megfelelő csoportbeosztással és tudatosan tervezett, játékos feladatokkal sikeresebb.
- A problémamegoldó gondolkodás folyamatát egy megfelelően kijelölt probléma helyzet vagy az ehhez kapcsolódó kérdésfeltevés tudja elindítani.
- A foglalkozástervezés folyamán kiemelten fontos a tervezői gondolkodás szakaszainak tudatos kijelölése és követése.
- A problémamegoldó folyamat a tanulók cselekvésén alapul, amit irányított feladatokkal segíthetünk.
- A kijelölt problémahelyzet irányított megoldását különböző feladattípusok segíthetik, amelyek a tanulókat közös gondolkodásra és cselekvésre késztetik, amelyek a tervezői gondolkodás következetességét reprodukálják.
- A gondolkodás konvergens és divergens szakaszait különböző, jól kiválasztott, eltérő feladattípusokkal tudjuk támogatni.
- A különböző tervezési szakaszokban különböző arányban van jelen a vizuális megjelenítés lehetősége.
- Egy viszonylagosan irányított megoldási folyamatról van szó, így az időtervezés – az adott iskolai körülmények függvényében – rugalmas.
- A problémamegoldás érdekében végzett tervezői folyamatban kiemelt szerepe van az egyes szakaszok lezárása érdekében elkészült részproduktumnak, hisz ez mutathatja meg a továbblépés lehetőségét.
- A részeredmények, eredmények tudatosítása érdekében mind az egyes tervezési, gondolkodási szakaszok, mind a teljes folyamat lezárásaként javasolt az eredmények közös bemutatása és megbeszélése.
Mit érdemes ellenőrizni a foglalkozásterv elkészítése közben?
- Mely tantárgyak, mely témáinak, fejlesztési céljainak megvalósítására alkalmas a feladatsor?
- Van-e döntés a csoportmunka megszervezésére és működtetésére? (például csoportbeosztás különböző szempontjainak mérlegelése)
- Sikerül-e támogatni a csoportkohézió megteremtését? (például csapatalakító játékok alkalmazása)
- Megfelelő-e a problémamegoldás inspirálása érdekében kijelölt problémafelvetés?
- Minden tervezői szakasz következetesen megjelenik-e a tervben (kutatás/feltárás, értelmezés, ötletelés, kidolgozás)?
- Van-e a tanulóknak kutatásra, önálló tájékozódásra lehetősége? (például megfigyelés, interjú, terepmunka, szakirodalmi tájékozódás)
- Milyen segítséget kapnak a tanulók a divergens gondolkodási szakaszok gyakorlása érdekében a kreatív ötletelésre?
- Meg lehet-e határozni konkrét célcsoportot, amely számára készülnek a tervek? (például iskolatársak, szülők, városlakók)
- Mely szakaszokban és milyen célból használjuk a vizualitás lehetőségét? (például rajzolás, modellezés, makett készítés)
- Lesz-e vizuális produktuma a megoldásnak? (például terv, látványrajz, modell, konkrét tárgy)
- Milyen formában kell bemutatni a megoldás lépéseit és végeredményét? (például prezentáció, poszter, videó, makett, modell, kiállítás, előadás)