Kategória: feltárás

DEFINÍCIÓ – A saját élményeken keresztül megszerzett információk, és a már elérhető tudásanyag feltárása jól kiegészítik egymást a kutatás során. Utóbbi forrásai lehetnek könyvek, előadások vagy az internet. Ezeket átnézve, kijegyzetelve és megtanulva megszerezhető a tervezéshez szükséges strukturált tudásanyag.

FUNKCIÓ – A szükséges tudás és a konkrét ismeretek megszerzése a témáról. Motiváló lehet, ha a diákok maguk választhatnak a források közül. A megértést biztosíthatjuk úgy, hogy az átnézett anyagok alapján plakát, gondolattérkép vagy prezentáció formájában kell a csapatnak bemutatni a megtalált összefüggéseket.

MIKOR HASZNÁLJUK? – A másodlagos kutatás végigkísérheti a teljes tervezési folyamatot – megalapozza azt és később, ha bármilyen kérdés felmerül, utána tudunk nézni a rendelkezésre álló forrásokban, ahol további információt és inspirációt is találhatunk.

IDŐ – A tananyag méretétől függően több órát is igénybe vehet.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

1. A csapatok meghatározzák, hogy milyen tudásra van szükségük a tervezéshez, és milyen kérdésekre keresik a választ.
2. Gyűjtenek lehetséges forrásokat, kulcsszavakat, amelyekre érdemes rákeresni.
3. Felosztják maguk között az átnézendő anyagokat, és azokat egyénileg tanulmányozzák, jegyzeteket készítve azokról a dolgokról, amelyek a tervezést segíthetik.
4. Jegyzeteik alapján megosztják egymással a megszerzett tudást.
5. Közösen ábrázolják az információkat gondolattérképen, plakáton vagy prezentációban.

TIPP – Érdemes nem csak a témához szorosan kapcsolódó irodalmat feltárni – sokszor a társterületekről szerezhetjük a legjobb inspirációt. Nézzünk utána, hogy a témánkat más tervezők, kutatók, művészek, írók vagy zenészek hogyan közelítették meg korábban.

KELLÉK – Könyvek, folyóiratok a témában, számítógép, internet

DEFINÍCIÓ – A feltárás szakaszban alkalmazott, helyszíni megfigyeléseken alapuló módszer. A megfigyelő kívülről szemlél egy eseményt vagy egy helyszínt, az akkor és ott megforduló emberek viselkedését, a körülményeket. Ezekről rajzokat, fotókat és jegyzeteket készít.

FUNKCIÓ – Bizonyos esetekben úgy juthatunk releváns információhoz, ha megfigyeljük a környezetünket. Ez segíthet újabb problémák feltárásában és megértésében. Érdemes a témához kapcsolódó helyszíneket választani, ahol a csapattagok hosszabb időt tölthetnek el megfigyeléssel anélkül, hogy befolyásolnák a környezetüket.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Ha konkrét helyszínre tervezünk, akkor ez a módszer nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a tér adottságait, működését. Ha a témánk valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, akkor jó, ha megfigyeljük az embereket az adott cselekvés közben, és dokumentáljuk a felfedezett szokásokat. Ezekből később fontos következtetéseket vonhatunk le, főleg az interjúk vagy a kérdőívek eredményeivel összevetve.

IDŐ – Helyszíntől és témától függően 15-30 perc kellhet a megfigyelésekhez, de szánjunk időt a helyszín és a nézőpontok kiválasztására, a megfigyelési szempontok egyeztetésére, és végül a megfigyelések megvitatására és dokumentálására is.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

1. A csapatok ötletelnek a terepszemle lehetséges helyszíneiről, majd kiválasztják a legmegfelelőbb nézőpontot.
2. A csapattagok összeírják a szempontokat, hogy mit akarnak megfigyelni.
3. A csapattagok elfoglalják a helyüket, megfigyeléseikről jegyzeteket, rajzokat és fotókat készítenek.
4. A csapattagok megosztják egymással a megfigyeléseiket, kiemelik ezek közül a legfontosabbakat.

TIPP – A fotódokumentáció segíthet a megfigyelések felidézésében, megosztásában, fontos azonban, hogy az elkészült fotókat bizalmasan kezeljük!

KELLÉK – Papír, ceruza, fényképezésre alkalmas eszköz.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

DEFINÍCIÓ – Előre megírt, strukturált kérdéssor, amelynek célja, hogy nagyobb mennyiségű adatot gyűjtsünk össze. A kérdőív kitöltése általában írásban (papíron vagy digitálisan) történik.

FUNKCIÓ – A kérdőív jó módszer arra, hogy rövid idő alatt sok választ gyűjtsünk össze különböző emberektől. A nyitott kérdésekre inspiráló válaszokat kaphatunk, a zárt (feleletválasztós, skálázós) kérdések segíthetnek feltételezéseink igazolásában és alátámasztásában.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Amikor szükségünk van arra, hogy sok embertől kapjunk információt.

IDŐ – A kérdések összeállítása és a kérdőív kiértékelése is 30-45 perc.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

1. A csapatok kérdéseket fogalmaznak meg a témával kapcsolatban.
2. A kérdéseket sorrendbe téve közösen összeállítják a kérdőívet.
3. A kérdőívet digitális formában vagy sokszorosítva papíron minél több emberhez eljuttatják.
4. A kitöltött kérdőíveket összegyűjtik és közösen átnézik.
5. Elkészítik a statisztikákat; az eredményeket ábrákkal és diagramokkal jelenítik meg. A nyitott kérdésekre kapott legérdekesebb válaszokat kiemelik.

TIPP – A kérdőívet érdemes először egy emberen tesztelni, aki visszajelzést tud adni arról, hogy érthetőek-e a kérdések. A nem megfelelően feltett kérdések torzíthatják az eredményeket.

KELLÉK – Papír, ceruza, fénymásoló vagy digitális kérdőív-készítő felület.

Letölthető dokumentumok

kitöltött példa

DEFINÍCIÓ – Az „5 Miért” olyan interjútechnika, amely segít a valós okok és motivációk feltárásában. Az interjút készítő személy feltesz egy kérdést, majd a kapott válaszra visszakérdez: Miért? Ezt többször megismétli, amíg el nem jut a gyökérokokhoz. Ez általában öt kérdés után következik be.

FUNKCIÓ – A problémamegoldó gondolkodás egyik legfontosabb eleme, hogy nem a tüneteket kezeljük, hanem a valós problémát. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy mélyebben megértsük azt, és feltárjuk a kiváltó okokat. Az öt kérdés után olyan válaszhoz juthatunk, amely alkalmasint még az interjúalany számára sem tudatosult.

MIKOR HASZNÁLJUK – Az „5 Miért” technika lehet önálló játék, de bármelyik interjú során is használhatjuk, amikor úgy érezzük, hogy felületes választ kaptunk a feltett kérdésekre. Ez főleg olyan esetben fontos, amikor valakinek a belső motivációját szeretnénk megérteni.

IDŐ – 5-10 perc.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

1. A diákok párokat alkotnak. Az egyikük feltesz egy, a témához szorosan kapcsolódó kérdést.
2. A párja válaszol 1-2 mondatban.
3. A kérdező a válaszból kiindulva megfogalmaz egy „miért”-tel kezdődő kérdést. Ezt összesen 5-ször megismétli, mindig a kapott válaszra kérdezve vissza. A válaszokat papírra jegyzeteli.
4. A párok cserélnek.

TIPP – A feladat egyszerűnek tűnik, mégis gyakorlást igényel. Érdemes előkészíteni egy ráhangoló játékkal, ahol a párok egyszerű kérdésekkel kezdenek. (például: Mi a kedvenc tantárgyad? Miért?…..)

KELLÉK – Papír, ceruza

Letölthető dokumentumok

kitöltött példa

.

DEFINÍCIÓ – Az információszerzés közvetlen, verbális formája, ahol a diákok a témában érintett személyeket (például diáktársaikat, tanáraikat, iskolai dolgozókat, szüleiket, nagyszüleiket, járókelőket) személyesen megkérdezve juthatnak információhoz. Az interjú előre megírt kérdéssor alapján történik; ez adja a beszélgetés alapját.

FUNKCIÓ – A feltárás során fontos, hogy ne csak saját feltételezéseinkből induljunk ki, hanem minél több ember észrevételeit, szempontjait, személyes élményeit ismerjük meg a témával kapcsolatban. Az interjú során olyan embereket kérdezünk meg, akik valamilyen szempontból érintettek – készítői, használói, nézői vagy résztvevői lesznek a tervezett tárgynak, installációnak vagy programnak, vagy szakértői a vizsgált témának. Az így összegyűjtött történetekből fontos információkat és inspirációt szerezhetünk.

MIKOR HASZNÁLJUK? – A feltárás fázisában ez a módszer szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a témánkat. Az interjú történhet órán, ahol a diákok párokat alkotva egymásnak tesznek fel kérdéseket, vagy házi feladatként minden csapattag interjút készíthet két-három emberrel.

IDŐ – Készülhetnek 5-10 perces villáminterjúk, ahol 3-5 kérdést teszünk fel. Idősebb korosztály esetén az interjú lehet részletesebb; ebben az esetben több időt kell rászánni a feladatra. Ilyenkor egy-egy interjú 20-40 percet is igénybe vehet.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

1. A csapat közösen megfogalmazza a legfontosabb interjúkérdéseket, amelyeket mindenki egyénileg felír egy-egy lapra.
2. A csapattagok válaszokat gyűjtenek a kérdésekre a kiválasztott interjúalanyoktól, és le is jegyzetelik azokat.
3. A csapattagok összegyűlnek és összevetik a kapott válaszokat.
4. A csapat közösen kiválasztja a legfontosabb mondatokat. A feladat során a leggyakoribb és a legmeglepőbb válaszokat érdemes kiemelni.

TIPP – Biztassuk a diákokat nyitott kérdések megfogalmazására, és a személyes történetek összegyűjtésére, mert ezek lesznek a legjobb inspirációforrások a tervezés során!

• Hosszabb interjúk esetén hasznos lehet, ha a beszélgetést hangrögzítővel felvesszük, így ezek később visszahallgathatók lesznek. Ilyen esetben kérni kell az interjúalanyok beleegyezését az interjú elején.

KELLÉK – Papír, ceruza.

Letölthető dokumentumok

séma

kitöltött példa

DEFINÍCIÓ – A gondolattérkép az asszociációk, fogalmak és meglévő ismeretek rendezését segítő ábra, amely egy központi fogalom köré épül fel. A középre felírt téma köré ahhoz szorosan kapcsolódó altémákat írunk fel, majd ezeket is kiindulási pontként tekintve tovább bővítjük a szerteágazó ábrát.

FUNKCIÓ – A gondolattérkép segít az egyén és a csapat gondolatait a központi téma köré rendezni. Segítségével könnyebben átláthatjuk a témához kapcsolódó fogalmakat és ezek egymáshoz való viszonyát. Az ábra további gondolatokat inspirálhat, és segít abban, hogy kiszélesítsük a látókörünket és akár távoli asszociációkat is meg tudjunk jeleníteni, ezzel is serkentve a divergens gondolkodást.

MIKOR HASZNÁLJUK? – A gondolattérkép használata a tervezés több fázisában is ajánlott. Nagyon jó kezdő feladat, hiszen a csapatok így egy nagyobb témát rögtön kisebb egységekre bonthatnak, ami segít abban, hogy átlássák a feladatot. Később kibővíthetjük a térképet a feltáró fázis során gyűjtött új információkkal. A gondolattérkép az értelmezési fázis során használható a problémák (problématérkép), ötleteléskor pedig a megoldási javaslatok rendszerbe foglalására is (ötlettérkép).

IDŐ – A gondolattérkép elkészítése a téma méretétől függően 10-30 percet vehet igénybe, de gyakorlatilag bármeddig bővíthető.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

1. Nagyobb méretű lapokat készítünk elő, amelyek közepén bekarikázva szerepel a fő téma.
2. A csapatok felírják a témához közvetlenül kapcsolódó fogalmakat.
3. A csapattagok megosztják egymással gondolataikat és asszociációikat, és ezekkel bővítik a térképet minden irányban.

TIPP – Ha a csapatok számára post-iteket biztosítunk a feladathoz, és ezekre írják fel a kapcsolódó fogalmakat, akkor a gondolattérkép később könnyebben átrendezhető, bővíthető lesz.

KELLÉK – Nagy lapok, filctollak, post-it (opcionális).

Letölthető dokumentumok

Séma

Kitöltött példa