Pontosított feladatkiírás

DEFINÍCIÓ – A csapatok által a kutatás alapján kitűzött, röviden megfogalmazott konkrét cél, amelyben leírják, hogy kinek, hova és miért fognak tervezni. Ez a mondat még nem tartalmazza az ötletet, csak a fő szempontokat, de már konkrétabb, mint az eredeti célkitűzés, hogy megfelelően szűkítse a feladatot.

FUNKCIÓ – A csapatmunka során a konfliktusok nagy részét az okozza, hogy a csapattagok nem ugyanazt tartják célnak, vagy nem értenek egyet abban, hogy mi a feladat. Ebben nagy segítség lehet, ha ezt egy mondatban le kell írniuk, és az ötletelés során ezt a célkitűzést tartják majd szem előtt. Érdemes a mondatot kérdés formájában megfogalmazni, hogy az ötletelés a válasz megtalálására irányulhasson.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Az értelmezési fázis után, közvetlenül a brainstorming előtt mindenképpen érdemes használni. Ekkor a csapatok eldönthetik, hogy pontosan kinek terveznek, és mit akarnak elérni az ötlet megvalósításával.

IDŐ – Itt érdemes gyors döntéseket hozni és röviden, de pontosan fogalmazni, tehát 5-10 perc elegendő a megírásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok kiválasztják a célcsoportot (vagy a perszónát), a helyszínt (ha releváns) és a problémát, amit meg akarnak oldani, vagy a célt, amit el akarnak érni.
  2. A kérdésséma alapján megfogalmazzák a mondatokat, és felírják őket egy lapra.
  3. Minden csapat felolvassa a mondatát.

TIPP – A megfogalmazásban lehetőség szerint használjunk igéket! Ne új széket kelljen tervezni az osztályterembe, hanem lehetőséget arra, hogy le tudjunk ülni. Ez a megfogalmazás kevésbé köti meg a gondolkodást, nem zár ki lehetőségeket. Az első esetben lehet, hogy nem merülne fel a babzsák, mint ötlet, hiszen az nem szék, pedig lehetőséget ad a leülésre, és lehet, hogy ez oldja meg igazából a problémát.

  • Ha ezután még mindig túl tág a kérdés, akkor biztassuk a csapatokat alkérdések megfogalmazására!

KELLÉK – Papír, ceruza, filctoll.

Eredeti feladatkiírásMegállapítások a feltárási szakaszban gyűjtött információk alapjánPontosított feladatkiírás
Hogyan segíthetnénk az iskolába újonnan érkezőket a tájékozódásban?A probléma leginkább az iskolakezdőket érinti. Az elsős tanulók még nem is tudnak olvasni, ezért főleg a vizuális jelek alapján tájékozódnak.Hogyan segíthetnénk az iskolakezdő tanulókat abban, hogy minél hamarabb megismerjék az épületet, és könnyen tájékozódjanak akkor is, ha még nem tudnak olvasni?

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Víziómontázs

DEFINÍCIÓ – A vízió olyan jövőkép, amely egy ideális helyzetet mutat be. A tervezés során jó inspirációs forrás lehet, de segíthet az igények, vágyak feltárásában is. A vízióalkotás során a csapatok közösen egy nagy képet készítenek rajzok és magazinokból kivágott képek segítségével, amelyről leolvashatók a fő szempontjaik.

FUNKCIÓ – Segít abban, hogy a csapattagok közös célt tűzzenek ki, és megbeszéljék a legfontosabb kérdéseket a témával kapcsolatban. A vízióban sok ötlet megjelenhet párhuzamosan, hiszen mindenki hozzáteheti saját gondolatait.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Az ötletelés előtt vagy után, olyan projektek esetében, ahol fontos a közös jövőkép, vagy érdemes távoli célokban is gondolkodni. (például: Milyen lesz a jövő iskolája? Hogyan képzeled el az iskolai menzát 20 év múlva? Milyen lenne a tökéletes osztálykirándulás? Milyen házakban fogunk élni 50 év múlva?)

IDŐ – 25-45 perc a víziók elkészítésére

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. Határozzuk meg, hogy pontosan miről és milyen időtávlatban kell jövőképet készíteni.
  2. Minden csapat kap régi magazinokat vagy a témával kapcsolatos nyomtatott képeket.
  3. A csapattagok kivágják azokat a képeket vagy képrészleteket, amelyek szerintük beleillenek a jövőképbe.
  4. A kivágott képekből és szavakból elkezdenek összeállítani egy montázst, közösen alakítva a nagy kép struktúráját.
  5. Amikor megegyeztek az elrendezésben, felragasztják a képeket, és ha szükséges, kiegészítik a kompozíciót saját rajzaikkal.
  6. Minden csapat prezentálja az alkotását.

TIPP – Év közben érdemes közösen gyűjteni a reklámújságokat, magazinokat, hogy az ilyen feladatoknál sokféle kép álljon a rendelkezésünkre.

KELLÉK – Csapatonként 4-6 magazin, nyomtatott képek, rajzeszközök, nagy lap, stiftes ragasztó.

Empátiatérkép

DEFINÍCIÓ – A perszónához készíthető térkép, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy adott helyzetben a perszóna mit lát, mit hall, mit gondol és mit érez, valamint, hogy milyen igényei és problémái merülnek fel.

FUNKCIÓ – Mint az elnevezés is mutatja, abban segít, hogy valaki más helyzetébe bele tudjunk helyezkedni, és az ő nézőpontjából tudjuk végiggondolni egy szituáció minden tényezőjét.

MIKOR HASZNÁLJUK – Különösen jól jöhet ez a módszer, ha olyan csoportot vizsgálunk a projektünk során, amelyről nincsen saját tapasztalatunk, és nem is tudunk könnyen ilyenre tapasztalatra szert tenni. (például milyen érzés lehet mozgássérültnek, vaknak, madárnak, honfoglaláskori magyarnak vagy kínainak lenni?)

IDŐ – Perszónánként 15-20 percet érdemes adni a kidolgozásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok kiválasztanak egy perszónát, akinek a helyébe akarják képzelni magunkat.
  2. Kiválasztják a vizsgálandó szituációt (például első nap az iskolában).
  3. Kitöltik az empátia térképet, az észlelési tapasztalatokkal kezdve (mit lát? mit hall?).
  4. Folytatják a térkép kitöltését a gondolatok és érzések felírásával.
  5. A végén megfogalmazzák a perszóna problémáit és igényeit.

TIPP – A feladatot megkönnyíti, ha a csapatok először eljátsszák a perszónát a kiválasztott helyzetben, és csak utána kell kitölteni a térképet, a fiktív karakter szempontjából leírva az eljátszott szituációt.

KELLÉK – Empátiatérkép lapok, ceruza, filctoll.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Perszóna

DEFINÍCIÓ – Kitalált, fiktív karakterek, akik azokat a csoportokat szimbolizálják, amelyek számára tervezünk. A perszónákat egy-egy adatlap mutatja be, amelyen nevük, koruk, lakóhelyük mellett szokásaikat, igényeiket és tulajdonságaikat is megjelenítjük.

FUNKCIÓ – Amikor másoknak tervezünk, fontos, hogy megértsük az igényeiket. Könnyebben bele tudjuk képzelni magunkat egy-egy konkrét szerepbe, ha azt előre kidolgozzuk, nevesítjük és vizualizáljuk.

MIKOR HASZNÁLJUK? – Amikor a diákok nem saját maguknak terveznek. A kutatás során összegyűjtött információk segíthetik egy vagy több perszóna kidolgozását is.

IDŐ – perszónánként 15-20 percet érdemes adni a kidolgozásra.

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE

  1. A csapatok meghatározzák, hogy mely célcsoportokból szeretnének egy-egy perszónát kidolgozni (vagy előre megadjuk nekik).
  2. Perszónánként egy-egy adatlapot töltenek ki – megadják az adatait, főbb személyiségjegyeit, leírják hétköznapi és hétvégi szokásait, valamint kitalálják, milyen céljai vannak.
  3. Leírják a témához való viszonyát. (Például, ha játékot kell tervezni, akkor a játékhoz való viszonyát; szeret-e, szokott-e játszani, és ha igen, milyen típusú játékokkal, mik a kedvencei).
  4. Elkészítik a perszóna vizuális ábrázolását, és írnak egy jellemző idézetet, amely lehet a karakter mottója, vagy egy, a témához való hozzáállására utaló mondat, úgy megfogalmazva, mintha ő maga mondaná.
  5. Bemutatják a kitalált perszónákat.

TIPP – Ha a téma megkívánja, az adatlapon szereplő kategóriákat lehet módosítani, kiegészíteni.

  • Erősíti az empátiát, ha úgy kell a csapatoknak prezentálniuk az elkészült perszónákat, hogy valaki egyes szám első személyben mutatkozik be a nevében, vagy a csapat eljátszik egy rá jellemző szituációt.

KELLÉK – Nyomtatott adatlapok, filctoll, ceruza.

Letölthető dokumentumok

séma
kitöltött példa

Scroll to top