Időigény 7 perc.
Tér- és eszközigény Bárhol játszható.
Fejleszthető képességek Empátia, bizonytalanság elfogadása, kooperáció.
A játék menete Három változatot ismertetünk.
- A két egyenlő részre osztott csoport egyik feléhez tartozó játékosok – szétszóródva a teremben – leülnek, majd becsukják a szemüket. Mindegyikük mellé odaül a másik csapatból valaki, aki a csukott szemű játékos kezét a saját vállára teszi. Ezután a „vak” játékos megvizsgálja a partner arcát, haját, kezét, miközben közli észrevételeit (például: „Megfigyeltem, hogy a hajad lágy… a kezed száraz…”) Egy idő után a nyitott szemű játékosok visszamennek, felsorakoznak. Az első csapat tagjai – kinyitva szemüket – megpróbálják megkeresni partnerüket. Szerepcserével következhet az ismétlés.
- Szervezésbeli variáció: 4-5 játékos – egymástól lehetőleg távol – leül, majd becsukja a szemét. A többiek választhatnak közülük, többüknél is „próbálkozhatnak”, vagy akár vissza is térhetnek ugyanahhoz a játékoshoz, meghallgathatják újra, milyennek érzi („látja”) őket.
- Erősen haladó változat: a visszajelzésnek nem csak a konkrét, tapintott felületre kell vonatkoznia, hanem „költőibb”, asszociatívabb megjegyzéseket is tehetnek a játszók „Ez arra emlékeztet, amikor…”.
Megjegyzés
A fenti játék központi eleme a csukott szemű játékos által adott szóbeli visszajelzés, s csak másodsorban fontos, hogy sikerült-e felismernie társát. A játék e része akár el is hagyható – bár minél fiatalabbak a résztvevők, annál inkább igény részükről a felismerés, a „megfejtés” is.