VAKVEZETÉS PÁROKBAN

Időigény 7 perc (de ne feledkezzünk meg az előkészítésről és a levezetésről!).

Tér- és eszközigény A játék során lehetőleg ne legyenek a teremben veszélyes pontok (például olyan bútor, amelynek éles sarkai vannak vagy felborulhat, fogas, ami eldőlhet) – ha szükséges, ennek érdekében a foglalkozást megelőzően rendezzük át a teret!

Fejleszthető képességek Empátia, bizonytalanság elfogadása, kooperáció.

A játék menete

A páros vakvezetős játékok (közös jellemzőjük, hogy a pár egyik tagja csukott szemmel játszik), miközben megingatnak térérzékelő biztonságunkban, felhívják a figyelmet a többi érzékszervre, hallásra, tapintásra, szaglásra, s még valamire, ami jelen esetben a legfontosabb: növelik/növelhetik a bizalom érzését a partner, a látó iránt. Féltucatnyi változatot ismertetünk.

a)   A pár egyik tagja behunyt szemmel jár, míg a másik játékos mögötte haladva, a „vak” vállára helyezett kezével irányítja a közös mozgást. Miután érezhető a partner mozgásán a lazulás-oldódás, páron belüli szerepcserével folytatódik a játék.

A játék variációi bizonyos fokú nehezítést is jelentenek – az érintési („informáló”) felület csökkentésével:

  • két kézzel a vállon irányít a látó;
  • egy kézzel a vállon;
  • egy ujjal, és a vak előtt járva irányít, vezet a látó.

b)   A párok tagjai a terem szemközti falai előtt helyezkednek el. Az egyik sorban állók behunyt szemmel, egyenletes tempóban elindulnak a másik oldal felé. A többiek feladata: meg kell fogniuk társukat a fal előtt. A játék után elemezzük a történteket. (A bizalom és a biztonság hiánya jól látható a behunyt szemmel járók mozgásán: a fal közelébe érve lelassul mozgásuk.) „Megbízok benned” – mondjuk időnként. Ki lehet próbálni! Szerepcserével folytatódik a játék.

c)   A párok tagjai a terem két szemközti falánál állnak, az előző változathoz hasonlóan. Egyetlen páros játszik, majd újabb következik: a látók nem fogják meg társukat, csak szólnak, kiáltanak, mielőtt az a falhoz érne.

d)   Miután a párok egyeztették saját hangjelüket, egymástól két-három méter távolságra helyezkednek el. A látó játékos hangja (a beszéd tilos) szabja meg a csukott szemű játékosnak, hogy merre menjen, követnie kell ugyanis a „hangforrást”.

e)   A pár egyik tagja csukott szemmel megy társa felé. Ebben a változatban csak a megállásra és az indulásra adhat hangjelzést a partner. Kellő gyakorlat megszerzése után akár veszélyesnek tűnő helyzetek is felvállalhatók, például a fal (vagy más akadályok, székek, egyéb bútorok) előtt állítjuk meg a „vakot”.

e)   A vakvezetős gyakorlatok körét bővíti az alábbi, Irányítótorony nevű játék is.

  • A párok egyik tagja csukott szemmel megy (ő a repülőgép), míg a másik (az irányítótorony) szavakkal, szöveges utasításokkal vezeti, irányítja végig az akadályokkal teli „kifutópályán”. (Az akadályok érintése is hibának számít.) Másként elhelyezett akadályokkal jöhet az újabb pár.
  • Játszhatunk egyidejűleg több párossal is: ebben az esetben a játékosoknak az utasítások pontos végrehajtásán kívül a nekik szóló információk kiválasztására is figyelniük kell.

f)    Az Autóvezetés szintén bizalomgyakorlat. A párok tagjai egymás mögött helyezkednek el. Az elöl álló csukott szemmel megy a hátsó érintéses jelzései alapján. A jelek lehetnek egyezményesek (egyébként szabadon variálhatók), például a következő módon:

  • a hát közepének érintése: egyenesen
  • bal váll: balra
  • jobb váll: jobbra
  • ha nincs érintés: állj
  • kéz a nyakon: hátrafelé
  • a sebesség az érintés erősségével szabályozható.

Megjegyzés

Hibázni nem szabad! A gyakorlatok végrehajtása során még az apró hibák is éppen ellentétes hatást váltanak ki, mint amit elérni szeretnénk: nem a bizalomérzet kialakításához, hanem annak megszüntetéséhez járulnak hozzá. A csoport életében, és az adott foglalkozáson belül is meg kell keresnünk a bizalomjátékok helyét – és ez soha sem az elején van.

Az egyes foglalkozások nem szólhatnak arról, hogy a résztvevők fél óráig vakon sétálnak. Aprólékos építkezéssel kell „beosztani” az ismertetett fokozatokat: alkalmanként csak egyet-egyet elővéve, a könnyebbtől a nehezebb felé haladva.

Scroll to top