DEFINÍCIÓ – A feltárás szakaszban alkalmazott, helyszíni megfigyeléseken alapuló módszer. A megfigyelő kívülről szemlél egy eseményt vagy egy helyszínt, az akkor és ott megforduló emberek viselkedését, a körülményeket. Ezekről rajzokat, fotókat és jegyzeteket készít.
FUNKCIÓ – Bizonyos esetekben úgy juthatunk releváns információhoz, ha megfigyeljük a környezetünket. Ez segíthet újabb problémák feltárásában és megértésében. Érdemes a témához kapcsolódó helyszíneket választani, ahol a csapattagok hosszabb időt tölthetnek el megfigyeléssel anélkül, hogy befolyásolnák a környezetüket.
MIKOR HASZNÁLJUK? – Ha konkrét helyszínre tervezünk, akkor ez a módszer nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a tér adottságait, működését. Ha a témánk valamilyen tevékenységhez kapcsolódik, akkor jó, ha megfigyeljük az embereket az adott cselekvés közben, és dokumentáljuk a felfedezett szokásokat. Ezekből később fontos következtetéseket vonhatunk le, főleg az interjúk vagy a kérdőívek eredményeivel összevetve.
IDŐ – Helyszíntől és témától függően 15-30 perc kellhet a megfigyelésekhez, de szánjunk időt a helyszín és a nézőpontok kiválasztására, a megfigyelési szempontok egyeztetésére, és végül a megfigyelések megvitatására és dokumentálására is.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE
- A csapatok ötletelnek a terepszemle lehetséges helyszíneiről, majd kiválasztják a legmegfelelőbb nézőpontot.
- A csapattagok összeírják a szempontokat, hogy mit akarnak megfigyelni.
- A csapattagok elfoglalják a helyüket, megfigyeléseikről jegyzeteket, rajzokat és fotókat készítenek.
- A csapattagok megosztják egymással a megfigyeléseiket, kiemelik ezek közül a legfontosabbakat.
TIPP – A fotódokumentáció segíthet a megfigyelések felidézésében, megosztásában, fontos azonban, hogy az elkészült fotókat bizalmasan kezeljük!
KELLÉK – Papír, ceruza, fényképezésre alkalmas eszköz.