Szakirodalom – A KRITIKAI GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖKKEL

A kritikai gondolkodás képessége – más készségek, például a kreativitás, az asszertivitás és a szociális kompetencia mellett – olyan érték, amelyet napjainkban nagyra tartanak a munkahelyeken, a tanulás során és a magánéletben egyaránt. Annak ellenére, hogy a gondolkodás e formája iránt nagy a „kereslet”, egyáltalán nem egyszerű meghatározni magát a fogalmat, és még nehezebb gyakorlatban is kézzelfogható ismereteket átadni a fejlesztésével kapcsolatban.

Az angol nyelvű Wikipédia szócikk nyolc különböző definíciót sorol fel (és ezeket további pár szemponttal egészíti ki a korábbi/későbbi szövegrészekben), ezek közül az egyik legátfogóbb az Egyesült Államok Kiváló Kritikai Gondolkodásért Alapított Nemzeti Társaságának (U. S. National Coucil for Excellence in Critical Thinking) honlapján szerepel.^[1] E definíció szerint a kritikai gondolkodás „olyan intellektuálisan fegyelmezett folyamat, amelynek során a megfigyelés, tapasztalat, reflexió, érvelés vagy kommunikáció segítségével összegyűjtött adatokat elemezzük, szintetizáljuk, értékeljük, fogalmazzuk meg, és e folyamat végtermékét cselekedeteinkben és vélekedéseinkben iránymutatóként felhasználjuk.” A fenti definíció tükrében nem csoda, hogy a kritikai gondolkodás meghatározásával és fejlesztésével sokan sokféleképpen foglalkoznak; a kutatások és módszertani ajánlások tengerében eligazodni nem könnyű feladat. A jelen gyűjtésben szereplő szövegek ebben a „tengerben” kívánnak kiindulópontként szolgálni a pedagógusok számára, és elméleti, módszertani ismeretekkel segíteni őket fejlesztő munkájukban.

A kritikai gondolkodás folyamatának központi eleme a különböző forrásokból származó információk összevetése, integrálása, illetve a folyamat bizonyos szakaszaiban a megkérdőjelezése is. Ezeknek a tevékenységeknek az összekötéséhez és gyakorlatokkal való demonstrálásához nyújt segítséget Sladana Živkovic: A Model of Critical Thinking as an Important Attribute for Success in the 21st Century^{^[2]} című cikke. A szöveg lépésről-lépésre, gyakorlati példákat is felhasználva mutatja be a kritikai gondolkodás fázisait és azok egymásra épülését. A folyamatot az értelmezés, analízis, következtetés, értékelés, magyarázat és önreflexió szakaszai mentén modellezi és konkrét – iskolai órákon is megvalósítható – példákkal illusztrálja, ezzel kézzelfogható segítséget adva a kritikai gondolkodás pedagógiai eszközökkel történő fejlesztéséhez. Azok közé a ritka szakcikkek közé tartozik, amelyek rövid olvasási idő mellett is lényegi ismereteket közölnek a tárgyalt témáról.

További módszertani ismeretekkel szolgál Nelson és Crow Do Active-Learning Strategies Improve Students’ Critical Thinking? című szövege, amelyben az „aktív tanulás” módszerének kritikai gondolkodásra gyakorolt hatását vizsgálják. Az aktív tanulás módszertana nagyban épít az esettanulmányok, kiscsoportos foglalkozások módszereire, a szerepjátékra és más, kreativitást igénylő gyakorlatokra, a próba és az iteráció lehetőségeire. Célja, hogy a tanulók minél több szinten és nagyobb mértékben bevonódjanak a problémák megoldásába, képességeik és ismereteik széles körét kamatoztatva a célok eléréséhez. A szerzők empirikus vizsgálatukkal támasztják alá a fenti módszer kritikai gondolkodásra gyakorolt hatását, és eredményeik alapján módszertani ajánlásokat is megfogalmaznak. Hangsúlyozzák például a szimulációs, helyzetgyakorlat-szerű tevékenységek előnyös hatását a tanulás folyamatában.

Kristoffer Larsson Understanding and teaching critical thinking—A new approach [1] című cikke a szövegelemzés és -értelmezés lehetőségeit járja körbe a kritikai gondolkodás fejlesztésével kapcsolatban.^[3] A cikkben a szövegértelmezés egymásra épülő, egyre komplexebb értelmezési kereteinek összefüggéseit és pedagógiai lehetőségeit tárja fel, rendszerezi és foglalja össze módszertani szempontból. A szövegértelmezés módszertanát Larsson is összeköti az aktív tanulás fogalmával; értelmezésében a cikkben bemutatott – általa fenomenográfiának nevezett – módszer a szövegekkel kapcsolatos tapasztalati tanulás lehetőségeire épít. Hangsúlyozza, hogy az aktív élményszerű kapcsolat nem kizárólag fizikai vagy szociális cselekvésekkel kapcsolatban, de a szövegalapú tanulásban is elképzelhető.

A módszertani szempontokon túl azonban itt is érdemes kiemelni azt a felismerést, amelyre a kreativitás kapcsán már felhívtuk a figyelmet: az elfogadó, nyitott szociális légkör és tanulási helyzet fontosságát. Mivel a kritikai gondolkodással kapcsolatos feladatok során – hasonlóan a kreativitást fejlesztő módszertanokhoz – elengedhetetlen nonkonform, átlagostól, megszokottól eltérő gondolatok megfogalmazása és esetenkénti rigorózus követése, szükséges alapfeltétel, hogy a tanuló ki merje mondani ezeket a gondolatait, és ne kelljen tartania a csoport esetleges negatív vagy gúnyos visszhangjaitól, a nevetségessé válástól. Bízunk benne, hogy az alábbi módszertani és elméleti válogatással megkönnyítjük e célok elérését, és az érdeklődő pedagógusok ötleteket meríthetnek a gyakorlati munkájukhoz.

Nemzetközi szakirodalmi válogatás, linkgyűjtemény megjelenésük sorrendjében:

A Model of Critical Thinking as an Important Attribute for Success in the 21st Century

Sladana Živkovic

College of Applied Technical Sciences & Faculty of Civil Engineering and Architecture, Serbia

Procedia – Social and Behavioral Sciences 232 ( 2016 ) 102 – 108

Link: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2016.10.034

A tanulmány célja olyan sajátos tanítási megközelítést javasolni, amely alkalmazza a kritikai gondolkodás egy modelljét, valamint bemutatni a lehetőségeket a szakmai ismeretek strukturálására és a tanulási hatékonyság fokozására. A globális versenyhelyzet világában a hangsúly arra az igényre kerül, hogy a hallgatókat felkészítsük arra, hogy legyenek kommunikatívak, együttműködők, kreatívak, innovatívak, hogy gondolkodjanak kritikusan és analitikusan, és legyenek hatékonyak a valóságos problémák megoldásában. Magasrendű gondolkodási készségek birtokában – amelyek elengedhetetlenek egyrészt a tudás felszívásához, másrészt a jó munkahelyi teljesítményhez –, a hallgatók hatékony kommunikátorok, kritikus és dinamikus gondolkodók, kompetens problémamegoldók és karrier-szakértők lesznek. Az innovatív pedagógia alkalmazásával a tanulási/tanítási célok támogatásában, a hallgatók nagyobb valószínűséggel teljesítik ki a lehetőségeiket és hallatják a saját hangjukat. A tanulmány fókusza a kritikai gondolkodás szakmai angolt tanuló műszaki egyetemista BA-hallgatók számára. [SA2] [SA3] Ezeknek a hallgatóknak hatékony kritikai gondolkodási készségekre van szükségük, hogy eljussanak a problémák gyökeréhez, és ésszerű megoldásokkal szolgáljanak. Az alkalmazott kritikai gondolkodási modellt úgy tervezték, hogy segítse a hallgatók gondolkodási készségeinek fejlesztését és felkészülésüket egy komplex, globális társadalomra.

Do Active-Learning Strategies Improve Students’ Critical Thinking?

Larry P. Nelson, Mary L. Crow

College of Education and Health Professions, University of Texas at Arlington, USA

Higher Education Studies; Vol. 4, No. 2; 2014

http://dx.doi.org/10.5539/hes.v4n2p77

Understanding and teaching critical thinking – A new approach

Kristoffer Larsson, University of Gothenburg, Sweden

International Journal of Educational Research, 84 (2017) 32-42

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0883035516312575?via%3Dihub

How Critical Is Critical Thinking?

Ryan D. Shaw, Michigan State University, PhD, East Lansing

National Association for Music Education